Navigáció: Főoldal / IV. rész
IV. Rész: Jövőkép
1. A MathML jövője
Mint láttuk, a MathML jelenleg még gyerekcipőben jár. Számos bővítésre és egyes elemeknél felülvizsgálatra lesz szükség. Az egyes bővítések könnyen megjósolhatók (pl. az interfész kibővítése, a különböző leírónyelvekbe való beágyazhatóság, és azok beágyazása a MathML-be, stb.), és nagy hatással lesznek a nyelv további fejlődésére.
Szükséges lesz továbbfejleszteni az olyan eszközöket, mint a makrók és a stíluslapokkal való jobb együttműködés, és talán érdemes lenne a jövőben kiterjeszteni a nyelvet a diagramok irányába is.
Természetesen ehhez arra is szükség lesz, hogy a felhasználók körében egyre ismertebbé váljon ez az eszköz, és hogy a szoftverfejlesztők is felismerjék ennek hasznosságát, és ezután a szükséges szoftverekben (szerkesztőkben, böngészőkben, valamint más matematikával kapcsolatos alkalmazásokban) lehetőséget adjanak a MathML felhasználására is.
1.1. Stíluslapok
A W3C egyik folyamatban lévő tevékenysége a stíluslap-szerkezetek definiálása. Nagy vonalakban már most megfelel a stíluslapok definíciója a MathML számára, de csak a későbbiekben, a mindennapi használat során derülhet ki, hogy mégis mi hiányozhat ebből a definícióból, amely könnyebbé tehetné a MathML szerzők munkáját.
1.2. Makrók
A makrók igen fontos és hasznos szerepet játszanak a matematikai tartalom és jelentés kódolásában. Ezen felül igen nehéz egy következetes, jól használható makró-rendszert megszerkeszteni a MathML számára, mert már számos különböző, MathML makrókon alapuló alkalmazás létezik. Emiatt a W3C matematikai munkacsoportja kifejezetten a MathML céljainak megfelelően kívánja tanulmányozni a makró-mechanizmus definícióját, közreműködve a folyamatban lévő általános XML stíluslap- és makró-specifikáció elkészítésében.
A MathML makróinak néhány lehetséges felhasználási területe:
- Rövidítések: Az egyik általánosan ismert használata a maróknak a rövidítés. A szerzőknek szükségük lehet néhány bonyolult, de állandó jelölést ismételgetni, melyeket makróként definiálhatnak. A későbbiekben a makrók paraméterek helyettesítésére is alkalmasak lehetnek.
- A tartalmi jelölés kiszélesítése: Szemantikai objektumok (pl. binomiális együttható) makróval történő definiálásával az ember képes lenne kiterjeszteni a MathML tartalmi jelölését, ezáltal könnyebbé válhatna az adatcsere egy külső alkalmazással. Lehetővé válna a tartalmi jelölés standardizálása egységes makró-csomagok használatával (mint az OpenMath CD-i).
- Megjelenítés és stíluskontroll: Egy másik fontos út a makrók használata a stílusok és a megjelenítés ellenőrzésére magas szintű makró-definíciók segítségével. Nagyon fontos a megjelenítés ellenőrzése a HTML-be ágyazott matematikai tagoknál egy tartalomra érzékeny környezetben. Hasonlóan fontos lehet a makrózás a felhasználó által definiált XML kiterjesztések MathML környezethez való kapcsolásakor.
- Hozzáférhetőség: Az olvasó által felügyelt stíluslapok fontosak a MathML-hez való hozzáférés biztosításában. Például, hangos megjelenítő esetén egy stíluslap segítségével hozzárendelhetünk egy adott szöveget bármely elemhez, így érthetőbbé téve a matematikai kifejezést, a jelek egymás utáni felolvasása helyett.
1.3. Egyenletrendszerek illesztése
A megjelenítő elemeknél már említettem, hogy jelenleg a MathML egyik nagy hiányossága, hogy nincs benne definiálva egy <malignscope> elem, mely megkönnyítené az egyenletrendszerek leírását. Fontos volna tehát ezt az elemet a következő verzióba beépíteni, mert a fenti szerkezet <mtable>-lel való megjelenítése egy kicsit nehézkes.
1.4. Az interfész hiányosságai
Az 1.0-s változatban azonban a legsúlyosabb hiányosság a más leírónyelvekkel való ötvözés igen korlátozott lehetősége. Kicsit nehézkesen lehet kapcsokat készíteni MathML elemeinkhez, mert nem használhatjuk a HTML nyelv <A> elemét. Egy ehhez hasonló lehetőséget biztosítani kellene a következő verzióban, amire már történtek is lépések, vázlat szintjén elkészült az XML Linking Language (XLink), mellyel lehetőség fog nyílni egyes XML elemekhez kapcsokat készíteni.
Képek, ábrák megjelenítésére egyáltalán nincs lehetőségünk, pedig ezt igen jól ki lehetne használni, gondoljunk például a halmazelmélet diagramjaira, vagy az egyes függvények képeire, de más matematikai területen is alkalmazni lehetne (pl. a geometriában). Szükség lenne tehát, vagy egy olyan elemre, amely a HTML <IMG> eleméhez hasonlít, vagy definiálni kellene olyan saját MathML elemeket, amelyek a fenti hiányosságokat kiküszöbölnék.
2. Az OpenMath jövője
2.1. A Content Dictionaryk előnye
A MathML-lel szemben az OpenMath kétségtelenül legnagyobb előnye a Content Dictionaryk megléte. Ezek segítségével könnyen és egyszerűen bővíthetők a nyelv funkciói. Természetesen, ezt a bővítést csak szervezetten, felügyelet mellett - mely az OpenMath Consortium kezében van jelenleg - érdemes tenni, hiszen csak így marad meg széles körben használhatónak a nyelv.
2.2. Hátrányok
Mindemellett - véleményem szerint - a látszólag egyszerű, kevés elemet tartalmazó OpenMath nyelv bonyolulttá válik, amint komolyabb, összetettebb kifejezéseket kívánunk leírni. Egyetlen produktív elem van a rendszerben, az <OMS>, ezzel kell megoldani a matematikai műveletek nagy részét.
Számos, a MathML-ben igen egyszerűen megoldható funkciót (pl. indexelés, egyenletrendszerek illesztése, feltételek meghatározása) OpenMath-ban nehezen megvalósíthatók, sok munkát igényelnek.
A másik nagy hiányossága a nyelvnek, hogy nincs lehetőségünk stíluslapok használatára. Igaz, hogy a stílusok főképp a megjelenítésre vannak hatással, de a tartalmi jelölésnél is jól használhatóak lennének, pl. különböző attribútumok megadására - ezzel is könnyítve a nyelv bonyolultságán.
Az OpenMath-nál is igen korlátozottak a lehetőségeink más leírónyelvekkel való kapcsolattartás lehetőségeiben. Az <OMOBJ> interfész elemen kívül (ami alapjában véve csak jelzi, hogy más nyelvű szöveg kezdődik), nincs több olyan elem, amellyel más dokumentumokkal kapcsolatba tudnánk lépni. Akárcsak a MathML-ben, itt sincs lehetőségünk képeket, ábrákat beágyazni OpenMath dokumentumainkba.
3. Összegzés
A fent leírtakat tudomásul véve elmondhatjuk, hogy 1.0 verzió létére a MathML és az OpenMath igen hasznos segédeszköz lehet a matematikus társadalom mindennapi munkájában. Remélhetőleg minél többen megismerik majd ezeket a leírónyelvet, így több forrásból nyerhető vissza információ a hiányosságok, hibák kiküszöböléséhez.
Nagy valószínűséggel a TEX területén nagy változások nem fognak történni. A programrendszer igen kiforrott, mind a normál szövegek, mind a matematikai kifejezések szerkesztésének terén. A Windows operációs rendszerek elterjedésével talán érdemes lenne készíteni egy grafikus felületű, teljes értékű TEX programot, melyben a szövegszerkesztésen kívül lehetséges lenne konvertálni dokumentumainkat, akár TEX-ről, akár TEX-re. Bár lehet, hogy az is elégséges lenne, ha a ma ismert és elterjedt szövegszerkesztő programokban lehetőségünk lenne TEX dokumentumok olvasására, szerkesztésére és mentésére.
Az egyre ismertebbé, hétköznapibbá váló Internet fejlődésével együtt jár egy olyan matematikai leírónyelv megismerése is, mely könnyen kapcsolható a már ismerté vált HTML nyelvhez. Jelenlegi állapotában a TEX erre nem alkalmas, ezért nagy a valószínűsége, hogy a TEX megmarad egy belső (egyetemi, kutatóintézeti, stb.) kommunikációs eszköznek, nagyobb nemzeti, vagy nemzetközi elektronikus publikáció terén - főleg az Interneten - az OpenMath, a MathML, vagy a hozzájuk hasonló XML-alapú leírónyelv ki fogja szorítani.
Természetesen idő kell ahhoz, hogy a két nyelv igazán használhatóvá váljon. A későbbi verziókban remélhetőleg megszűnnek a jelenlegi hiányosságok, így akár mindkét nyelv teljes értékűvé válhat.
Véleményem szerint az OpenMath és a MathML közül az utóbbi könnyebben el fog tudni terjedni, mivel szerkezete egyszerűbb társáénál, bonyolultabb kifejezéseket könnyebb készíteni benne, mint OpenMath-ban. Az Interneten egyre több olyan programot - böngészőt, szerkesztőt, vagy ezekhez tartozó plug-in-eket - lehet találni, melyek szintén elősegítik a MathML terjedését. Mindezek mellett az sem elhanyagolható, hogy létrehozója az a World Wide Web Consortium, amely a már világszerte ismerté vált HTML-t is szabvánnyá tette. Az OpenMath talán Európában tehet szert előnyre, mivel az Európai Unió szabvánnyá nyilvánította, ezért ebben a térségben könnyebben elterjedhet.
Remélhetőleg ez utóbbi két nyelv következő verziója már híven fogja tükrözni a mai matematikus társadalom igényeit, rugalmasabbá válik, hogy minél nagyobb területet fedhessen le a modern matematika szerteágazó világában.
Ezért érdemes elgondolkodni, hogy nincs-e már itt az ideje, hogy komolyabban is megismerkedjünk a fenti két nyelv valamelyikével, esetleg mindkettővel.
